Sziasztok!
A minap a HUP (Hungarian Unix Portal) weboldalon egy fórumon vita alakult ki, melynek lényege a szoftverek és a "hülye" felhasználók viszonya.
Véleményem szerint alapvetően olyan, hogy "hülye" felhasználó, olyan nincs. Legfeljebb olyan van, akinek nincs a számítógépes fogalmakról megfelelő kép a fejében (például file, filerendszer, directory, network proxy, stbstb), azaz mentális modellje nem az, amellyel a szoftverkészítők rendelkeznek. Szerintem ilyenkor nem a felhasználóban kell keresni a hibát, hanem a szoftverben. Alapvető dolog, hogy egy szoftvernek olyan fogalomrendszerrel kell dolgoznia, amely a felhasználók fogalmi rendszerének felel meg, nem pedig a készítők fogalmi rendszerének.
A bejegyzés további részeiben hülye felhasználó alatt olyan felhasználót értek, akinek a fogalmi rendszere teljesen különbözik egy informatikus fogalmi rendszerétől.
A nyíltforráskódú operációs rendszerek (GNU/Linux, [Free|Open|Net|Dragonfly|PC]BSD) hívei joggal mondják, hogy "Ne használj Windowst, ott semmit nem lehet beállítani, meg amúgy is, hülyéknek lett írva". Azonban meg kell jegyezni a következőt: aki figyelemmel követte ezen operációs rendszerek történetés és felhasználóit, annak észre kellett vennie a következőt: ezeket az operációs rendszereket informatikusok készítették informatikusoknak. Soha nem volt cél, hogy hülye felhasználók számára készüljenek el ezek a szoftverek. Lehet mondani, hogy a Unix (és klónjai) felhasználóbarát operációs rendszerek, csak megválogatják a barátaikat, és ez az állítás igaz is: kizárják a hülye felhasználókat, mert nem ők a célcsoport.
Pont a felhasználóbarátság miatt lett egy-két operációs rendszer vagy szoftver népszerű. Egyik kedvenc példám a Microsoft Office 2007, amelynek teljesen áttervezett felhasználói felülete van. Sokak számára idegennek hat a felület, viszont ha valaki hozzászokik a használatához, észreveszi, hogy tényleg gyorsabban el lehet végezni a munkát ezzel a felülettel, mint a régebbivel. Természetesen ennek az új felhasználói felületnek a kialakítását jelentős munka és mérés előzte meg. Aki részt vett a Microsoft Office Customer Experience Improvement Programban, hozzájárult, hogy a szoftver használatát lekövesse a Microsoft, és ennek alapján építse fel a következő Office felhasználói felületét. Erről a folyamatról bővebben Jensen Harris blogjában olvashatunk.
És itt jön képbe a felhasználók bevonása a felhasználói felület kialakításába. Nyíltforráskódú szoftverek esetében nagyon ritka, hogy egy projekt figyelembe veszi a majdani felhasználók igényeit. Sokkal inkább elvárja a felhaszálótól bizonyos ismeretek meglétét, nem pedig kiszolgálja a felhasználókat, képességeik szerint.
És itt a lényeg. Ha azt szeretnénk, hogy szoftverünket használják is az emberek, akkor bizony a felhasználó és annak tudása, véleménye a legfontosabb. Nem érdekel senkit a csúcstechnológiás programkód, a kevés hardverigény, a nyíltság, ha a felhasználónak mások az igényei. Általában a felhasználók nem azért használnak egy X szoftvert, mert az ingyenes, kicsi, szabad, hanem azért mert az X szoftver segítségével könnyen el tudják végezni a feladataikat.Az egésznek a tanulsága szerintem az, amelyet az üzleti életben is alkalmazni szoktak: a vásárló ( = a felhasználó) az első.
